"E málló katlanban hegyek között

Gyenge holdfényben fű dalol

Rögös sírok fölött, szentély körül...."

(T.S. Eliot: A Puszta Ország)

Doris Lessing: A fű dalol

Értékelés: 4.2 dohánylevél az 5-ből

Egy nap holtan találják Dick Turner birtokán a férfi feleségét, Maryt, Dick elméje pedig valószínűleg megbomlott. Szomszédjuk, Charlie Slatter és Denham őrmester egyszerű, a fekete rabszolga által elkövetett gyilkosságként akarják elkönyvelni az esetet, azonban Turnerék gazdatisztje érzi, hogy ennél több áll a háttérben......

Régóta vadásztam a Nobel-díjas írónő első regényére, és hónapok után végre sikerült megkaparintanom. Ugye, ismeritek a díjazott, híres regények agyonkoptatott viccét.... Igen, enyhén szólva rossz kedvem lett tőle, de ez legyen az én bajom. Ha az ember kénytelen egész nap fekvőbetegként funkcionálni kellett nekem leesni a buszról, ráadásul szálegyedül, rekkenő hőségben, és ezt az emberi lelket boncolgató regényt olvassa, a végére érve úgy érzi, ő maga is megőrült egy kicsit.

Amúgy jó regénynek tartom, csak vigyázni kell, hol, mikor és mennyit olvasunk belőle, mert könnyen a hatalmába keríthet. A könyv kicsit társadalomrajz is, de főleg az emberi lélek feneketlen mélységéről szól, ami egyes körülmények között képes teljesen kifordítani az embert önmagából, de a faji előítéletek is jelentős szerepet kapnak. Lessing mindezeket nagyon jól ábrázolja, különös tekintettel Mary lelkének rezdüléseire.

Ui.: Istenem, egy borító, ami Ulpiusos és egész jó.

Eredeti cím: The Grass is Singing

Kiadó: Ulpius-ház

Fordította: Bartos Tibor és Borbás Mária, 1972

Ár: 3499 Ft

http://www.dorislessing.org/the.html