"... Még mindig nem mutattam be tisztességesen Lilyt. Egyre csak halogatom, hátha hirtelen besétál. De nem. Mert már itt van... Amikor előredőlök, hajam bal halántékomra hullik, és ekkor már tudom, hogy Lily az arcomban van. Néha úgy érzem, hogy megváltozott a járásom... és ekkor már tudom, a lábaimban is Lily van."
Susanna Jones: A csendmadár
Értékelés: 5 fénykép az 5-ből
Kedvenc karakter: Lucy
Egy fedarabolt női holttestre bukkannak a Tokiói-öbölben, az áldozatot Lily Bridgesként azonosítják, az első számú gyanúsított Lily barátnője, a szakfordítóként dolgozó Lucy Fly. Lucy viszont nem mond semmit, és hallgatásával még inkább magára tereli a gyanút, pedig a helyzet közel nem az, mint aminek látszik....
A leírás alapján szokványos holttestes kriminek tűnik, de ezt a skatulyát már maga a cím alapján félretehetjük - nálam legalábbis így volt. Hát még a történet alapján.
Illetve nem is annyira a sztori különleges benne, hanem az írónő stílusa, ahogy bemutatja az eseményeket Lucy bőrébe bújva, és ezért volt jó igazán elolvasni ezt a rövid kis könyvet, nem is annyira a történetért. Pl. nagyon furcsa, hogy váltakoznak a nézőpontok, egyszer E/1-ben folyik a cselekmény, utána Lucy harmadik személyben mesél. Az ilyen könyvre szokás mondani, hogy hmm. Furcsa, Különös. Az a fajta, ami sokáig megmarad az emberben.
Sajnálom, hogy nem tudok róla többet írni, de ezt tényleg inkább olvasni kell:)
Eredeti cím: The Earthquake Bird
Kiadó: Agave
Fordította. Varga Bálint, 2004
Ár: 1680 Ft
10 komment Kategóriák: Könyv Címkék: Dráma, falhozvágós
majdnem egyszerre olvastuk, csak mikor megláttam, hogy te is ezt olvasod, inkább mást vettem elő.:D
szeretem az ilyen könyveket.
Hmm. Most végeztem a Kafkával, és hát 3 Murakami regény után elmondhatom, hogy ő is nagyon különös. Úgy látszik ez a japán/távol-keleti íróknak valami hasonló sajátossága. De nekem nagyon bejön. Ezt is felvésem a listámra, igaz a darabolt hulla annyira nem az esetem :P
most olvasom, hogy ez a S. Jones nem is japán, csak ott él. Hmm...még érdekesebb...
Én sose voltam oda a japán kultúráért de a Csendmadár után komolyan vonzani kezdett a gondolat, hogy egyszer el kéne oda látogatni. Ennyire hangulata van ennek a kötetnek
Nekem ez volt talán az első Japánban játszódó regényem. Nagyon megfogott a hangulata, tényleg különös könyv, azóta is ajánlgatom mindenkinek:)
Nekem ez volt talán az első Japánban játszódó regényem. Nagyon megfogott a hangulata, tényleg különös könyv, azóta is ajánlgatom mindenkinek:)
Akkor én is csatlakozom az előttem szólókhoz, nevezetesen évekkel ezelőtt olvastam, a sztori nekem is homályos már, de a hangulata teljesen bennem van. Soha nem gondoltam volna, hogy milyen lehet egy ilyen helyen élni, ahol naponta kisebb rengések rázzák meg a földet a talpad alatt.
És az még különösebb, hogy azt hittem, ez a post mindenkit hidegen fog hagyni:)) Örülök, hogy nektek is tetszett.
Óóó persze Nima mert olyan égő már egyszerre egy könyvet olvasni?:DDD
szeee, a hulla csak említés szintjén jelenik meg, nem kell tőle félni:))
Lobo, én se vagyok érte (annyian imádják, h talán azért taszít), de ez tetszett.
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk.
Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
kép: weheartit.com, alapsablon: anyu(ha), Creative Commons Nevezd meg! 2.0
Én is hasonlóan éreztem, amikor néhány éve elolvastam. Különös, semmiképp se megszokott. Emlékszem több barátnőmnek is ajánlottam, hogy mindenképp olvassa el. Most, így néhány év távlatából már 1-2 részlet elmosódott, lehet hamarosan újraolvasom.