"- Azok hülyék - legyintett a szubrett.

- És halottak - bólintott Gordon. - Ha választania kellene a kettő közül, melyiket preferálná? Hogy hülye legyen, vagy hogy halott?"

Gordon Zsigmond: Budapest romokban

Értékelés: 4 roszogó mentolos cukorka az 5-ből

Kedvenc karakter: Zeker, Zsigmond

1946 júniusában Gordon és amerikai származású ismerőse, Daniel Zeker az Edison kávéházban üldögélve szemtanúja lesz egy furcsa merényletnek: valaki a szemközti házból tüzelve lelő három orosz katonát. A helyszínre érkezik Rajk László belügyminiszter, és a rendőrség a Vörös Hadsereg segítségével szélsebes tempóban nyomoz a tettes után. Eközben a nagy tételben játszó alvilági bűnözők összeharácsolt pénze szőrén-szálán eltűnik. Gordon pedig felveszi a zakóját, magához veszi a jegyzetfüzetét és a rejtély nyomába ered.

Majdnem egy évvel ezelőtt nagyon megszerettem a Budapest noir-t, noha eleinte tartottam attól, hogy a politikai vonatkozások miatt - ami nem igazán az én műfajom - nem fog tetszeni, de megkönnyebbülésemre a politika szerepe elenyésző volt - ezt kaptam meg kamatostul a sorozat negyedik részében, ami okozott némi problémát, mert Magyarországnak ezt a korszakát szeretem legkevésbé és ezáltal a tudásom kissé ködös [aki megmondja, melyik filmben hangzik el a "A történelemtudásom kissé ködös..." kezdetű mondat, kap egy nagy puszit.] ezen a téren. És részben pont a fehér foltok kitöltése végett kezdtem érdeklődni az író könyvei iránt, tehát ez a negyedik rész fából vaskarika nekem ebből a szempontból:)

1945 májusában véget ér az emberiség legpusztítóbb fegyveres összecsapása, a több, mint 60 millió ember életét követelő második világháború. "Mert elhagyatnak akkor mindenek." Magyarország a szörnyű veszteségek elszenvedése után szovjet megszállás alá kerül, a kommunista párt figyelme mindenre és mindenkire kiterjed, többek között Gordon Zsigmond is élvezheti szívélyes vendégszeretetüket, minek következtében az események előrehaladtával egészségügyi állapota romló tendenciát mutat.

A történet két idősíkon játszódik, a jelenbeli, 1946-os jelenségek egy részének magyarázata az egy évvel korábban keltezett fejezetekben rejlik, ezekben a részekben gyakori a nézőpontváltás, egyszer Krisztina, Gordon talpraesett kedvese szemszögéből követhetjük az eseményeket.

Nagyon furcsának, kicsit tisztességtelennek és a maradék részben hülye érzésnek tartom úgy írni egy sorozat negyedik részéről recenziót írni - mégha a kötetek egymástól függetlenül is olvashatóak, ráadásul a sorozat, mint tény, sehol nincs nevesítve -, hogy csak az első részt olvastam, de így jött ki a lépés, úgyhogy nagy levegő, és...: kevésbé tetszett, mint a Budapest noir, és ebben a politikának csak csekély szerepe volt. Spoiler nélkül csak annyit tudok mondani, hogy a befejezés megérdemelt volna még pár oldalnyi magyarázatot és néhány egyéb mozzanat is. Azt pedig nem értem, hogy ha valakinek a bokái olyan vékonyak, mint a fogpiszkáló, miért annyira meglepő, hogy kilátszanak a bordái? Kíváncsi vagyok, a Bűnös Budapest és A budapesti kém hány pontszámot ér majd el a tetszési skálámon ezek fényében, ill. hogy viszonyulnak a már olvasott kötetekhez.

A fentebb felsoroltak viszont nem jelentik azt, hogy a történet rossz élményt jelentett számomra: Gordont továbbra is imádom a film noir-os stílusával és cinikus humorával, akárcsak a könyv vészterhes, sötét hangulatát.

[Ekultos ajánló]

Kiadó: Agave Könyvek, 2011

Sorozat: Gordon Zsigmond 4.

Ár: 2980 Ft

A "sorozat" honlapja

A post köszöni a főoldalra kerülést!;)